Leisure Simple Layout

Doctor Who: The Deviant Strain - Justin Richards

Szörnyek és katonák, egy kaland Oroszországban

Doctor Who: The Deviant Strain - Justin Richards

Van az a fajta Doctor Who-történet, ami már az első oldalon úgy beszippant, mint egy hirtelen kinyíló időörvény. A The Deviant Strain pont ilyen. Egy elhagyatott falu, titokzatos eltűnések, különleges katonai egység, és a háttérben valami nem evilági. Ráadásul itt találkozhatunk először Jack kapitánnyal regényformában. Ezt az ismertetőt eredetileg az angol leisurejoe – Short Trips in the Doctor Who universe blogra írtam 2011 körül. Most magyar nyelven, kissé átdolgozva teszem közzé.

Justin Richards regénye a 2005-ben újraindított sorozat népszerűsítésére született, a BBC Books New Series Adventures (NSA) sorozatának negyedik köteteként. A TARDIS egy vészjelzést érzékel, ami a csapatot egy eldugott településre, a Novroszk-félszigetre vezeti. A Doktor, Rose és Jack egy apró, fagyos orosz faluban találják magukat, ahol egy különleges katonai egység rejtélyes energiahullámok nyomát vizsgálja. A hely valaha egy szovjet haditengerészeti bázist szolgált ki, ám húsz éve magára hagyták. Azóta a lakók elszigetelten élnek – és időről időre emberek tűnnek el nyomtalanul.

A csapat nem tétlenkedik, mindenki a saját módján jár utána az eseményeknek. Míg a Doktor a jel forrását kutatja, Rose a helyi rendőrnővel, Sofia Barinskával próbálja feltárni a falu múltját. Eközben Jack rangidős tisztként csatlakozik a katonákhoz a környék átfésülésére. Ahogy a nyomok összefonódnak, a helyzet egyre baljósabb lesz – és az idő kegyetlenül fogy.

Mivel Jack ekkor már a TARDIS csapatának tagja, időrendben a történet valamikor A Doktor táncol (The Doctor Dances) című epizód után játszódik, ami a 2005-ben újraindított sorozat első évadának tizedik része. Külön megemlíteném, hogy a tv sorozathoz hasonlóan az NSA sem nagyon kedvezett a kilencedik Doktornak, ez a vele megjelent csupán hat könyv egyike.

Bár az eredeti ismertető írásának idején még alig ismertem Doctor Who könyveket, ez volt közülük a kedvencem. Talán azért, mert a könyv hangulata a ’70-es évek szörnyfilmjeit és a ’90-es évek UFO-játékait idézi.

Mindenki tudja, hogy valami ólálkodik a sötétben. Először jön a kíváncsi kutatás, majd a kétségbeesett menekülés. Csakhogy itt van a Doktor is… és vele mindig más a végjáték.

PlasticE (FotelVándor, 2025.08.23)